szovegeles_a_szovegrol.odt – szó-életrajz nyelvészeti filológia órára

„Ez kész, ha büntet a szöveg, betör a vész
Minden kijáratot feléget”

A Killakikitt formáció szerint a szöveg képes büntetni, azon felül, ha ez megtörténik, a vész betör és feléget minden menekülésre alkalmas helyet. A szöveg büntetett, mégpedig engem, már csak azért is, mert nyelvtanilag is „nesze semmi fogd meg jól” magyarázata van, szó-életrajzilag meg nem sok bejáratot hagyott magába: sző.

Textus classicus

„az agyam kikapcsol és csak a szövegek,
ha tehetném ebből szőnék egy szőnyeget”

A sző ige szöv tőváltozatából alkották meg a nyelvújítók a -g névszóképzővel. 1835-ben már létezett, tudatos szóalkotással keletkezett. Mintául szolgált a latin texere szó, ami magát a sző igét jelentette, az ebből képzett textus pedig a szövetet. Elevult nyelvújításkori szóalkotás a szövet-szöveg vonalon a szövény (1832) és a szövedék (1835) szavak. (Esz.)
Ebben az időben a leczke szót is használták szövegként, itt az alap a könyvek, tanulás vonalon található, de mi a párhuzam a szövettel? (TESz.)
A szövevény (1844) is tökéletesen lefedte azt, amit szövegnek tituláltak. Itt lehet a kapcsolódási pont a szövettel, miszerint a beszéd is egy anyag, amit apró szálakból fűz össze a beszélő, így válik láthatatlan szövetté a mondanivaló. (TESz.)
Nyelvileg megformált (írott, nyomtatott vagy beszédbeli) mondanivaló egységet alkotó egésze. (ÉKsz.) A szöveg valamilyen egysége a nyelvnek, (legyen akár leírt, akár kimondott), ami egy egész alkot, tehát magában foglalhat sok mindent. Később már csak közlemények nyelvileg megformált egésze. (ÉrtSz.+)
A történeti-etimológiai szótár szerint az 1845-ös években az idegen libretto is szövegként szolgált és a megzenésítésre szánt költői műveket foglalta magába. (TESz.) Itt pedig rögtön értelmet kap az értelmező kéziszótár második definíciója, miszerint a szöveg dalnak, (színpadi) zeneműnek, filmnek, stb. szavakból, mondatokból álló egésze. (ÉKsz.) Tehát a szöveg itt nem átvitt értelemben, hanem sokkal materiálisabb, megfoghatóbb formában van jelen.
Bálint Sándor Szegedi szótárában a szöveg sokkal jobban lekorlátozódik, jelentése egyszerűen csak vers lesz a szegedieknek. (SzegSz.)
A szöveg szónak még volt egy kigondol, tervez jelentése is. (TESz.) Ez megint csak arra a jelentésrétegére utal, hogy a szöveg maga igazából egy megfoghatatlan, elvont fogalom, ami valahogy az emberhez és a kifejezéshez köthető, mivel az agyban is egy szövegként fut a belső monológ, akár gondolkodásnál, akár tervezésnél.
A szinonima szótár is elsősorban a textus köré szerveződött, másodsorban a fecsegés témakör köré. (O. Nagy – Ruzsiczky, 1989)
A szócsaládba a szöveggyűjtemény (más néven antológia) is beletartozik, és a képzett szavak, mint szövegez (= szöveget fogalmaz és leír), szövegelemzés (= irodalmi szövegek formai, tartalmi és stilisztikai elemzése) és a szöveges (= szöveggel ellátott). (ÉKSz.)

Nem kell a lila rizsa

A szöveg csak az idő előrehaladtával kezdett ,,kiüresedni” és közelíteni a mai egyik jelentéséhez: üres beszéd, locsogás (1928). (TESz.) A szövegel képzett szó, az ifjúsági nyelvhez tartozik, szinte már szleng kifejezés. (NyKk.) Az értelmező szótár+ is csak harmadik jelentésben, bizalmas rétegekben tünteti fel a szöveg szót, ami fecsegő, üres beszédet jelent, szleng körökben pedig dumát, rizsát és sódert. (ÉrtSz.+)
A Magyar szólástár (2003!) még igencsak finoman nyúl a szöveges szavakhoz: link szöveg, löki a süket szöveget valakinek, vagy éppen ne gyere ezzel a szöveggel. Említést tesz a szövegláda szóról, amit ma inkább szövegdobozként képzelnénk el, pedig a kettő jelentése nem ugyanaz. (Bárdosi, 2003)
Mára ez már teljesen megszokott jelentéskör lett és beépült a társadalom aktív szókincsbébe. Hivatalos szövegekben nem illendő használni, de otthoni környezetben, sőt iskolaiban is megállja a helyét. A számonkérésnél való rizsálás mindenki által köztudott dolog, lényegében nincs is rá másmilyen konkrét szó, csak körülírás: általában körítés szöveg, kevés érdemi mondandóval. (hogymondom.hu)
Hoffmann Ottó tiniszótára mindenféle gátlások nélkül sorolja a jobbnál jobb szinonimákat a szöveg szó szövegel szlenges változatára: locsog, löki a sódert, nála a garas, övé a hangszóró; esetenként megfordul a trágárság irányába is: fossa a szót, be nem áll a pofája.
A szövegeléshez (néhány szinonimája igei alakjának hiánya miatt), sokszor kapcsolódik a lök ige, ami jelen esetben magát a beszédet jelenti, mégpedig a kommunikációnak azt a részfolyamatát, amikor is az adó a vevő irányába közvetíti az információt. (hogymondom.hu) Ez a leegyszerűsített modellen egyfajta löket, tehát az azonosítás alapja maga a kommunikációs aktus egyik része.
A duma szó véletlen nyelvi egybeesés következtében magának az orosz parlamentnek a neve is. A magyar emberek számára pedig pejoratív értelemmel bíró szó, hiszen igeként (dumál), használják a legtöbbet. Ez szintén köznapi, hiszen a „Ne dumálj, fiam!”-ban nincsen semmi trágár vagy sértő dolog.
Ebbe a szócsaládba tartozik a ritkábban használatos vakerál kifejezés, ami szintén szleng szó. Ritkán használt, főnevesített alakja a vaker, ami szintén a lök igével párosul a beszédben: „Na lökd a vakert, haver!”. A másik főnevesített alakja a vakerátor, ami a nagyon sokat és feleslegesen beszélő ember megnevezése, szinonimája a dumagépnek és a csacsogánynak. Az előbbi gyönyörű szóösszetétele a folyamatosan dumáló személynek, – méghogy a szleng a nyelv elkorcsosulása lenne! – , az utóbbi pedig inkább a cserfes nőnemű egyedeket jellemző pejoráló kifejezés.

„freestyle-ba adom most neked a szövegem”

Az underground kultúra segített a szövegnek megújulni: szlengesített alakjai szinte minden rapszámban megtalálhatóak, és új jelzővel is gazdagodott: freestyle. Valahol itt lehet megragadni a fentebb említett kigondol, tervez (TESz.) elveszett jelentését a szöveg szónak. A freestyle szöveg teljesen spontán és hirtelen keletkezik a fejben előadás közben, nagyon sokszor utólag sem kerül rögzítésre. Ezzel visszakanyarodik az antik mintáhkoz, miszerint a szöveg az a beszéd, az írás pedig teljesen másodlagos, kiszolgáló cselekvés.

Hiba lenne azt hinni ezek alapján, hogy az idő előrehaladtával a szöveg valami átalakulás során vesztett volna régi értékeiből, hogy az új szöveg egy korcs változata korábbi önmagának.
A szöveg mindig jelen lesz a nyelvben, akár ilyen formában, akár olyanban. A szövethez való rokonságát még a mai napig megtalálhatjuk („az agyam kikapcsol és csak a szövegek,/
ha tehetném ebből szőnék egy szőnyeget”) a modern nemzedék rapszövegeiben és az új jelentésréteggel való gazdagodás pedig nem degradálta, már ha nyelvészeti értelemben lehet ilyenről beszélni, – tilos.

„hosszú a vaker de ez mind fejből tesó
remélem ütöttem akkorát mint régen a nagy feró
Ggf voltam ennyi a szövegem
kidobom az üres sörösüvegem”

Bibliográfia

Esz. = Zaicz Gábor, 2006.: Etimológiai szótár, Budapest, Tinta Könykiadó, 906.
ÉKsz. = Juhász József, 1972.: Magyar értelmező kéziszótár, Budapest, 1269.
ÉrtSz.+ = Eőry Vilma, 2007.: Értelmező szótár+, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 1208.
O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva, 2002.: Magyar szinonimaszótár, Budapest, Akadémiai Kiadó, 405. – 406.
Bárdosi Vilmos, 2003.: Magyar szólástár, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 4987. – 4989.
NyKk. = Grétsy László – Kovalovszky Miklós, 1985.: Nyelvművelő kézikönyv, II. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 875.
SzegSz. = Bálint Sándor, 1957.: Szegedi szótár, II. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1137.
TESz. = Benkő Loránd, 1976.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, III. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 603. – 604.
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/68329/killakikitt/buntet-a-szoveg-zeneszoveg.html (2012. november 29. 01:13)
http://www.zene.net/forum/index.php?k=4&t=2595 (2012. november 29. 02:36)
http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=s%C3%B3der (2012. november 29. 01:38)
http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=duma (2012. november 29. 01:42)
http://hogymondom.hu/showslang.php?slang=rizsa (2012. november 29. 01:51)
http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/minitini/tin06.htm (2012. november 30. 14:03)