Amit az afáziáról tudni kell

Mindennapi életünk során a kommunikációnak jelentős szerepe van. A kommunikáció legfőbb eszköze a beszéd, melynek használata természetes és ösztönszerű. Ennek jelentősége egy hétköznapi szituáció keretein belül figyelhető meg: belépünk a boltba és nem találjuk a sót. Mit teszünk ilyenkor? Megkérdezzük az eladót, aki készségesen (?) válaszol. Tehát a kommunikáció két vagy több fél között zajlik le, akik a beszédet mint eszközt használva megértik egymást, illetve megértetik magukat.

A kommunikációs modell képszerű rajza

A kommunikációs modell képszerű rajza

De mi történik akkor, ha az egyik fél nem rendelkezik a megfelelő képességgel? Beszéde darabos, a megértést nehezíti a szavak rossz megformáltsága, helytelen kontextushasználata vagy egyáltalán az elmondani kívánt szavak között mért idő túllépi akár a fél percet. Ebben az esetben afáziáról (= nyelvi zavar) van szó.

Beszédünk során anyanyelvünk nyelvtanát alkalmazzuk, mellyel végtelen számú nyelvi produktum létrehozására vagyunk képesek. E nyelvtan egy része velünk született (lsd. Chomsky elmélete, kompetencia ~ performancia), más része viszont tanult, így fejünkben egy komplex tudásrendszer él, amely agyunk erre szakosodott területein tárolódik az idegszövetek által képzett szerkezetekben. Ha ezen szövetek és idegi együttesek megsérülnek egy baleset vagy bármilyen okból eredő betegség következtében (pl.: agyvérzés), afázia léphet fel. Azaz nemcsak a terület sérül meg, hanem maga a hordozott nyelvi tudás is. Az afázia vizsgálata és megismerése a 19. század egyik legnagyobb és legjelentősebb orvostudományi kihívása volt. Felismerője egy francia sebész, Paul Broca volt, aki boncolási eredményei alapján következtetett e probléma meglétére. Páciense, egy bizonyos Leborgne nevű férfi csak a „tan” szót tudta kimondani, illetve ezt ismételgetni kommunikációja során, habár alapbetegsége a szifilisz volt. Miután 1861-ben Leborgne elhunyt, Broca megállapította, hogy domináns oldali homloklebenyének inferior (= alsóbbi) részén nagy lézió (= sérülés, mely szándékosan ejtett egy betegség vagy orvosi behatolás által) keletkezett a szifilisze következtében. Így az afázia felfedezését innentől számítjuk.

Broca-afázia
Broca páciensének, Leborgne-nak a boncolásával mutatott rá arra, hogy amennyiben a bal homloklebeny harmadik homloki agytekervénye károsodik, tipikus nyelvi zavarok jelentkeznek. A Broca-afáziások beszédére jellemző a szókeresési szünetek, a nyelvtani morfémák használatának hiánya vagy nyelvtanilag téves alkalmazása, monoton intonáció, artikulációs problémák, illetve igen gyakori a szórendi zavar. A beszédértés viszonylag ép marad.

A Broca-terület elhelyezkedése oldalnézetben

A Broca-terület elhelyezkedése oldalnézetben

Ezen az ábrán egy CT felvétel látható, melyen a Broca-afázia okozott agyi katasztrófát. A felvétel
bal szélén látható, világosabb folt-alakzat mutatta agyi sérülés a baloldali agyféltekében a Broca mezőt, valamint a mögötte és a fölötte levő területeket, a baloldali homlok lebeny és a motoros (mozgató) kéreg területeit is érinti.
unnamed

Nézzünk meg néhány példát Broca-afázia személyek beszédéből!
– 64 éves, jobb kezes nő, a sérülés helye: a bal frontális kérgi területek és a szomszédos halántéklebeny területeinek károsodása
Kérdező: Hogy került a kórházba?
Vizsgálati személy: Igen … hétfőn … öö … apa és Piri (a beteg neve) … és apa…kórházba. Két ….. orvos, és … harminc perc … és … igen … és … kórház. És ööö szerdán ekkor… kilenc órakor… és … harminc perc … csütörtök … tíz óra, orvosok. Két orvos ….. és fogak. Igen … így’

-37 éves, jobbkezes férfi, a sérülés helye: a bal frontális kérgi területek
Kérdező: Hol lakik?
Vizsgálati személy: Arra, arról, ..én azt nem tudom hallod. Ahol…, az messze van, messze, az már ott a környéken ahol dolgoztunk, meg tudom azt, hogy az hol van, de azt nem tudom. Tudom hogy hol van minden….de azt nem tudom.
K: Milyen utcában?
V: Az utcát. Nem emlékszik rá. Ja azt nem tudom a számot, amit eszembe jut, hogy….Hát szóval nem voltál éppen….fenn…..nem volt másik….nem azt……..hogy nem.. .nem is pedig észnél voltál némán, arra nem tudtam emlékezni rá. Láttam, hogy indulnak, de azért homályosan..láttál…

Találtak azonban másfajta afáziás eseteket is. Ilyen esetekben a bal agyfélteke más részén volt megfigyelhető a károsodás és a betegek más tüneteket is produkáltak. Ennek megfigyelője a méltán elismert Carl Wernicke, egy neuropszichiátriára szakosodott német orvos volt. Wernicke rámutatott, hogy az afáziás tünetcsoportnak több altípusa van, és ezek az agy különböző területeinek a károsodásától függenek. 1873-ben, bécsi tanulmányútja alatt egy agyvérzést átélt páciens kereste fel: tudott beszélni, hallása tökéletes volt, ennek ellenére mégsem értette meg sem a verbális, sem pedig az írott szavakat. Később a férfi boncolását Wernicke végezte; a bal agyfélteke parietális-temporális lebeny határánál sérülést fedezett fel (pontosabban első agytekervényének hátsó területe és a szomszédos kérgi területek). Ezek után levonhatta azt a következtetést, hogy ez a terület, amely közel van az auditoros területhez, valószínűleg a beszédértésért felelős. Ezt a betegséget szenzoros afáziának nevezte el, ma Wernicke-afáziaként és receptív afáziaként is ismert.

Wernicke-afázia
A Wernicke-afázia betegei eltérő nyelvi zavarokat mutatnak. A betegek beszéde habár fluens (=folyamatos), és az egyes beszédhangok produkciója és a hanglejtés is jó, de ez a folyamatos beszéd nem értelmes, „halandzsára” emlékeztet. A hibákat nem a hangok produkciójában, hanem a kiválasztásban követik el. Egy adott szó helyett olykor egy ezzel rímelőt, hangzásban hasonlót vagy pedig vele jelentéskapcsolatban lévőt mondanak. Gyakran mondanak neologizmusokat, azaz nem létező szavakat hoznak létre.

-61 éves, jobbkezes férfi, a sérülés helye: a halánték lebeny kérgi területei
Kérdező: És milyen autókat szerelt?
Vizsgálati személy: A Zsigulikat, a legislegelső országokat mikor megvették a magyaroknak a magyaroktól, az úgy volt csinálva először, hogy első godás volt. De ez a kis krebekó Trabant az tizen volt vagy tizenegy rágerős, ahová a frajók a rág után jutottak. Eleltem mindent, vároztam országoltam, moszkat, kutást. Mentem hazafelé, azt leesett a lábam. Innen tarboltam le a lábam. De most nem vagyok jól, mert nem tudom észben tartani az eszemből az eszemnek, hogy észben tartsam egészen a szemembe, ami köztünk van.

A Wernicke-terület elhelyezkedése

A Wernicke-terület elhelyezkedése

A felvétel bal oldalán látható, sötétebb folt-alakzat mutatta, nagykiterjedésű agysérülés a baloldali halánték lebeny és fali lebeny egyes területein található.
unnamed2

Wernicke további felismerései közé tartozik, az ún. kondukciós (=vezetéses) afázia leírása is. Feltételezte, hogy az egészséges nyelvi produkció folyamán a két agyterület együttműködik úgy, hogy a hátrébb lévőből (Wernicke-mező) információ áramlik az elülsőbe (Broca-mező). A kettejük között fennálló idegi pályák szintúgy sérülhetnek, melynek során megfigyelhetők kifejezésbeli zavarok, viszont a beszédmegértő képesség érintetlen.

Egyéb afáziatípusok
Anómikus afázia:képtelenség bizonyos szavak, főleg köznevek produkálására, értési problémákkal társulva, tehát a szavak jelentésreprezentációja és hangalaki reprezentációja szétválik, nem képes a beteg a kettőt összekapcsolni. A sérült agyterület: a halántéklebeny (temporális lebeny) hátulsó részének sérülései, a halántéklebeny, a parietális lebeny (= fali) és az occipitális lebeny(= nyakszirti) érintkező területeinek a sérülései.
Transzkortikális afázia:zavarok a szavak megértésében, de viszonylag épen megőrzött mondatismétlési képesség, vagyis a szavak jelentése nem aktiválható vagy zavarok vannak a szójelentések aktiválásában annak ellenére, hogy az elhangzó szavakat felismerik. A sérült agyterület: a parietális lebeny és a halántéklebeny (temporális lebeny) átfedési területeinek, valamint ezen régiók alatti fehér állománynak a sérülése.
Globális afázia:súlyos zavarok valamennyi nyelvi funkcióban, alig van vagy egyáltalán nincsen beszédprodukció, a beszédmegértés nagyon korlátozott. Ez nem más, mint a nyelvi produkáló és feldolgozó rendszer összeomlása. A sérült agyterület: a Sylvius árok körüli asszociatív kérgi területek nagykiterjedésű, összefüggő sérülése.

Zárszó
Mint láthattuk, az afáziának igen sok típusa létezik, azonban a legismertebb és leggyakoribb a Broca-, és Wernicke-afázia. Összefoglalón megállapíthatjuk, hogy a Wernicke-terület a Broca-mezőnél jóval hátrébb, a központi hallóidegpálya közvetlen közelében fekszik. Ezért a Wernicke-terület alapvető funkciója a hangzó beszéd megértésében való közreműködés, míg a Broca-mező a beszédprodukció kivitelező apparátusát irányítja. Gyógyításuk lassú és hosszadalmas, mindkét fél (kezelő – páciens) részéről igen megerőltető és türelmet igénylő. Ha egy afáziás betegnek szeretnénk valamit mondani, hagyjunk kellő időt a társalgásra! Teremtsünk velük szemkontaktust, kezdetben csak egyszerű dolgokat közöljünk magunkról! Beszéljünk lassan, használjunk érthető szavakat, a lényeget erősen hangsúlyozzuk! Használjuk a mimikát, gesztikulációt erőteljesebben, de ne érezze a beteg ezt zavarónak! Ha elakadunk a kommunikációban vagy a beteg elfárad, próbáljuk meg később!

Bővebben a témáról és a terápiás lehetőségről az aphasie.hu oldalon is tájékozódhatunk, kérhetünk tanácsot vagy terápiás időpontot. Hasonló oldal a stroketars.hu, ahol kifejezetten az agyvérzés következményeivel és terápiás lehetőségeivel foglalkoznak. Ezek az egyesületek készséggel fogadnak mindenkit, aki a klinikai kezelést követően további terápiás gyógyító kezelést kíván, igényel.

Reklámok

mi (nem) a nyelvi befolyásolás?

MEGDÖBBENTŐ! SOHA NEM GONDOLTÁTOK VOLNA, hogy a magyarországi piacon fellelhető népszerű női magazinok egy részének idióta, bugyuta és nyomorék a facebookos kommunikációja.

nyelvi befolyásolás

a cosmopolitan hungary szerkesztősége felcsapta a Magyar Nyelv és Kommunikáció c. színvonalas tankönyvet és kinézték belőle, mik a nyelvi befolyásolás eszközei: a caps lock indokolatlan használata és olyan szavak, mint a hihetetlen meg a dúrva. 
az ilyen fokú megnyilvánulásokra kevés lenne a PR-os kirúgása, inkább elküldeném őket a sátoraljaújhelyi I. nyelvésztáborba, ahol nyelvi játékokon kellene részt venniük 0-24 az anyanyelvápolók szövetségének szervezésével. – nem azért, mert ez segítene, csak most rosszabb szituáció nem jutott az eszembe.
egy “magyarország legolvasottabb női havi magazinja” jelzővel illetett lap esetén ez kurvára gáz.

xgL4eSV

az idétlen szóbeli befolyásolás ismerős lehet a ws teleshop reklámjaiból, hiszen a végtelenségig eltúlzott bugyuta élethelyzetek fekete-fehéren való ábrázolása mellett a műsorvezető próbálja meggyőzni a nézőket arról, hogy mindenképpen szükségük van nyolcvanhét darabos késkészletre. 
itt az a helyzet, hogy Miley Cyrus görényének halálát nehéz így önmagában eladni. sokkal szenzációhajhászabb az a cím, hogy “GYÁSZOL Cyrus család! senki NEM akarja ELHINNI a történteket! Katt a részletekért!” – az eredetihez hűen törekedtem az undorítóan elferdített megfogalmazásra, illetve arra, hogy a lehető legrosszabbul emeljem ki nagybetűkkel bizonyos szavakat.

european_polecat-159914

 

a cikk írása közben egy görénynek sem esett baja

a manipuláció célja az, hogy mások attitűdjét, viselkedését vagy vélekedését megváltoztassa a manipulátor. mindezt úgy, hogy a manipulált fél ne legyen tudatában a manipulációnak. tehát ne legyen tudatában a manipulációnak. szóval ne legyen tudatában a manipulációnak. akkor ismételjük át: ne legyen tudatában a manipulációnak. most a Cosmopolitan online szerkesztősége miatt leírom még hatszor még egyszer: ne legyen tudatában a manipulációnak. 
hogy jobban szemléltessem, ha a legjobb facebookos marketing-manipulátor James Bond, akkor a Cosmopolitan valahol Austin Powers szintje alatt lenne. 

mi a jó manipuláció?

csupán egy, fontos információt elhallgatni ilyen esetekben bőven elég. saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy a jó témájú, érdekes cikkeket önmagától is elolvassa az ember. egy figyelemfelkető címnek aligha kell ezeket a “sokk-hívószavakat” tartalmaznia, mint BORZALMAS, RETTENETES, NEM FOGOD ELHINNI, stb. elég sajnálatos dolog, hogy egy vezető női magazinnak ilyen szánalmas eszközökhöz kell fordulnia az olvasottság fenntartása miatt. 
mindent összevetve haragszom rájuk, mert ezek után még a honlapjukon fogad az az elhomályosítás, amikor csak egy kis ablak az, amivel pofán tol az oldal, miszerint lájkold őket facebookon. SOKKOLÓ, hogy ezért a munkáért valaki pénzt kap!!!44

a nyelvi fejlődés zavarai – SLI, autizmus, Landau-Kleffner és Williams szindróma

Kép

az első kérdés, amit jó tisztázni: hogyan kerül az anyanyelv a fejünkbe? mert az csak jön, egyértelmű, hogy van és a rendelkezésünkre áll bármikor. nem felejtjük el és nem kell gondolkoznunk rajta.
ez mindenkit érdekel most is és régen is, viszont egyértelmű magyarázat még mindig nincs rá. a két fő elmélet dióhéjban a következő: születésünktől fogva “bennünk él a nyelvünk” vagy tanuljuk, azaz társadalmi és kulturális hatások azok, amik miatt vannak nyelvek.
John Locke és a 17. századi empiristák
születésünkkor nem tartalmaz az agyunk semmiféle veleszületett tudást, azaz ideát. ilyenkor üres lappal, úgynevezett tabula rasaval rendelkezünk és az érzékszerveink segítenek megtapasztalni a körülöttünk lévő világot.
Platón-Descartes és a racionalisták
ellentétben az empiristákkal a racionalisták elmélete Platónhoz és Descartes-hoz nyúlik vissza. azaz rendelkezünk születésünkkor előismeretekkel, a tapasztalás pedig ezen előismeretek “aktiválására” hivatott.
az innátista Noam Chomsky…
… szerint a nyelvelsajátítás egy belső, mentális nyelvelsajátítási eszköz révén valósul meg. ez nyelvi információkat dolgoz fel, szavakra bont mondatokat, stb. tehát fontos: a velünk született nyelvtani ismeretek teszik azt lehetővé, hogy el tudjunk sajátítani anyanyelvet. viszont ha nincs tapasztalás, azaz a kisgyermek nem kap nyelvi információkat, akkor ez az eszköz nem tud működésbe lépni, így az anyanyelv-elsajátítás nem jön létre. – és mint ebben a cikkben is említettem, soha nem is tud ezek után tökéletesen létrejönni. ez az univerzális grammatika, ami nyelvfüggetlen, azaz bármilyen nyelv grammatikájára ráépülhet.

1424852_speech--web-size-

a zavarok okai 
két nagy alfajra lehet bontani ezeket a zavarokat: az egyik csoport az, amit biológiai tényezők határoznak meg, a másikat pedig környezeti hatások. az első csoportba a beszédszervek illetve az idegrendszer szerzett vagy örökletes zavarai tartoznak, a másodikban az ingerszegény családi környezet és más hasonló külső tényezők határoznak meg.

*specifikus nyelvi zavar (SLI)
általában 4-8 éves korban diagnosztizálják, mert ekkora már feltűnnek a gyermek beszédében a jellegzetes fejlődési zavarok a nyelvfeldolgozás architektúrájában. a gyermekkori afáziával ellentétben az SLI nem korrigálódik, mivel feltehetően genetikai okból vagy pedig szülés körüli idegrendszeri sérülés miatt alakulhat ki.
a nyelvelsajátítás késik és soha nem éri el a megfelelő szintet. viszont mindez nem megy a kommunikációs képességük rovására, csak a nyelvi rendszerük az, amiben zavar van. ezt a hátrányosságot fokozott gesztikulációval és túlzott mimikával ellensúlyozzák. a legnagyobb problémát az igék elsajátítása okozza, ezért is használnak az átlagnál kevesebbet belőle, illetve a leggyakoribbakat használják helyettesítés céljából. az ismert szavakat nehezen hívják elő a mentális szótárukból, a megnevezést vizsgáló teszteken pedig rendszerint rosszul teljesítenek.

*landau-kleffner szindróma
ez a 1-13 éves korig diagnosztizált szindróma a zavarok közül az egyik legsúlyosabb. jellegzetessége a receptív nyelvi funkciók zavara, ami annyit tesz, hogy a problémák a beszédértésben gyökereznek, súlyosságukban pedig a beszédértés teljes hiányáig terjedhetnek.
a szindrómában szenvedő gyermekek teljesen egészségesek, éppen csak a beszédfejlődésük akadt el egy ponttól. nem tudják magukat verbálisan kifejezni, helytelen a szóhasználatuk, illetve hiányos a mondatalkotásuk és a szókincsük is. ugyanez fordítva, a zavarok a beszédmegértés terén is jelentkeznek. ezzel ellentétben a nonverbális kifejezésmódja normális lehet, így beszéd helyett gesztusokat és mimikát használ. epilepsziás rohamok, magatartászavar és agresszió is lehet a velejárója a szindrómának.

autface

*williams-szindróma
15-20 ezer szülésből egy gyermeket érintő genetikai rendellenesség (a 7. kromoszóma hosszú karjából letörik egy darab) a williams-szindróma. jellegzetes arcberendezés, szívpanaszok és ízületi fájdalmak tartoznak a betegséget kísérő tünetek közé.
az anyanyelv-elsajátítási zavarok egy speciális esete, ugyanis valójában nem nyelvi zavarról van szó. a williams-szindrómás gyermekek legtöbbje enyhén vagy közepesen retardált, ettől függetlenül viszont szívesen társalognak jól formált mondatokban, azaz nyelvtanilag helyénvaló mondatokban beszélnek, holott a fogyatékosságuk miatt nem ez következne. imádják a szokatlan szavakat, kortársaikkal ellentétben, akik a kutya-cica-boci bermuda háromszögben gondolkodnak, ha állatról van szó. egyszarvú, kőszáli kecske, koala, vízibivaly és társaik szerepelnek a beteg gyermekek szókészletében. rendkívül nyitottak, barátságosak és feltétel nélkül megbíznak minden idegenben. gyerekekkel és felnőttekkel is szívesen eltársalognak, nagyon szeretetreméltó emberek. sok képességben átlagon felül teljesítenek, ezzel szemben van, amiben átlagon alul.

*autizmus
az élet korai periódusában jelentkező súlyos mentális zavar, ami nem gyakori, hiszen tízezer gyermekből négyet-ötöt érint. a kisgyermekkorban sokszor gondot] okoz nekik a szociális kapcsolatok megteremtése, magukba fordulóak lesznek. fontos megemlíteni, hogy képtelenek a szerepátvételre, azaz nem képesek a másik ember szemszögéből szemlélni a világot.  (a szerepátvétel egy fontos kutatás a gyermeki nyelvfejlődés kutatásában, ugyanis egy bizonyos életkortól kezdve alakul ki ez a fajta gondolkodás. a vizsgált szituációk valahogy így néznek ki: A és B dobálja a labdát, majd A elteszi a kosarába és elmegy. B kiveszi a kosárból és eldugja egy bokorba. ha visszajön A, hol fogja keresni a labdát? – jól látszik a szituáción, hogy a hallgató mindent tud az esetről, ám az a cél, hogy bele tud-e helyezkedni A szerepébe, aki ugye nem tudja vele ellentétben, hogy a labda nem maradt a kosárban.)
a nyelvi tüneteik csoportjába tartozik még a személyes névmások felcserélése.  önmaguk jelölésére az én helyett sokszor használják a te vagy az ő alakot.

 

15 érdekes tény Noam Chomskyról

chomsky hierarchia, univerzális grammatika és az a bizonyos urban legend tízparancsolat. aki nyelvészettel foglalkozik, bizonyára hallott már Noam Chomskyról és a munkásságáról. de most nem arról lesz szó. 15 érdekességet gyűjtöttem össze Chomsky magánéletéről, hogy jobban megismerhessük.

 

Kép

 

1. 1928. december 7-én Philadelphiában, zsidó családba született, William Chomsky és Elsie Simonofsky gyermekeként. Szülei tanári végzettséggel rendelkeztek, elmondása alapján a kor viszonyaihoz képest jól éltek, nem voltak gazdagok, de mindig volt valamennyi pénzük.

Kép(a fiatal Noam szüleivel, cirka 1940)

2. édesanyja belarusz származású, édesapja ukrán, az emigrálásuk alatt találkoztak amerikában.

3. egyetlen testvére, David Chomsky pszichológus.

4.  első cikkét 10 évesen írta a spanyol fasizmus terjedéséről.

5. nagy hatással volt rá a környékbeli ír közösség is, elmondása alapján úgy nőtt fel, hogy félt a katolikusoktól a gyermekkorában megtapasztalt antiszemitizmusuk miatt, amitől már akkor elhatárolódott.

6. visszaemlékezései szerint családjában a yiddish nyelv tabunak számított, ettől függetlenül jól beszélte.

7. 1945-ben elvégezte a középiskolát a Central High School of Philadelphia-n és innen az University of Pennsylvania-n tanult tovább nyelvészetet és filozófiát. tanárai közé tartozott Zellig S. Harris nyelvész is, akinek mind a nyelvészeti, mind a politikai nézetei hatottak az egyetemista Chomskyra.

Kép

8. 1949-ben vette feleségül a szintén nyelvész Carol Chomskyt, aki a gyermekek nyelvelsajátításával foglalkozott.

Kép(balra Noam, jobb oldalon pedig Aviva Chomsky)

 

9. két lányuk, Aviva, Diane és egy fiuk, Harry született. idősebb lányuk, Aviva ismert latin-amerikai kutató.

10.  a már említett tízparancsolat valójában egy internetes hoax.

Kép

11. még Ali G (Sacha Baron Cohen) is készített vele interjút.

12. az 1992-es arts and humanities citation index szerint 1980 és 1992 között Chomsky volt a világon a leggyakrabban idézett élő személy.

Kép

13. több mint 50 éve tanít az MIT Departement of Linguistics and Philisophy karán.

Kép
(a nemrég doktorált Chomsky tüntet – balról a harmadik személy)

14. az 1960-as években hevesen tiltakozott a vietnámi háború ellen, több felszólalása is volt ez ügyben.

Kép

15. ma már inkább politizál, mint nyelvészkedik. elmondása alapján amerikát nem szeretné elhagyni, mert szerinte közel az a legjobb ország.

Hangtan Rap

kiengedtem magamból a Mr. Bustát. – nem csúnya, csak béna a szöveg.

sok hasonulás a magyarban,
zavart kelt az agyadban,
figyelj:

van teljes és részleges,
ez a kettő mi végbemegy,
külön:

az egész hangtan hegyccsúcsa,
a teljes hasonulás nagy súlya.
mivan?

kösség, barra, ucca, ájj,
nem jelölik, – olyan kár.
aznál, ezvel, azkor, ezben,
íráskor a szem sem rebben,
jelöletlen…

ellentétben:
részlegesen hasonuló hangok,
mint külömböző harangok,
ha rangok, az n az veláris,
mint az ing meg a szánkó,
– illegális,
mivel előre nem hat a hasonulás,
necces betűcsoportosulás.

lázsd, nem mindegy,
hogy a mészből mész,
vagy a mézből méz,
de:

nem mindig van jelölve,
hisz a lélek-zikkel karöltve,
a kéz-tyű is kesztyű összetéve.

Apple iOS8 – úton a kontextusszenzivitás felé

hétfő este volt a WWDC, az Apple huszonötödik fejlesztői konferenciája az újításokról, amiket a tervek szerint ősszel már megkaphatnak a felhasználók. az összes, ott elhangzott dologról nem szeretnék beszélni, főleg azért, mert ezt már hozzáértő emberek megtették.

Kép

 

az, ami nekem személy szerint szemet szúrt, az a QuickType névre keresztelt funkció. ez egy már meglévő a továbbfejlesztése, tudjátok, amit minden értelmes ember ki szokott kapcsolni, mert néha marhára idegesítő tud lenni.
a gond ott kezdődik, hogy hagyományos billentyűzeten, – érintőképernyőn meg főleg -, macerás és nehéz gépelni. ilyenkor jön az, hogy az ember értelemszerűen rövidít, egyszerűsít, mert egyszerűen felesleges energiabefektetés a ‘Találkozunk ma nyolc órakor a Kerek Perec előtt?”-et kiírni ahelyett, hogy azt írnánk: “Tall KP 8?”. #nyelvromlas #gyomlaljunk

szóval volt a T9, ami az első beütött betűkből próbálta kikövetkeztetni a saját szótárából a leírni kívánt szavunkat. egy idő után már nagyobb segítség volt az, hogy gyakorisági mutatók alapján sorba rendezte a szavakat a hatékonyság érdekében. na, de mi az újítás?

az iOS 8-ban bemutatott funkció abban különbözik az eddigiektől, hogy contex-sensitive. azaz figyeli a szövegkörnyezetet, így ha kajás programról van szó, nem fog oda nem illő szavakat feldobni, ami releváns lenne a gyakoriság alapján. ez pedig nagy előrelépés abban, hogy a gépelést kisegítő funkciók felhasználóbarátabbak legyenek, mintsem statisztikaalapú algoritmusok.

WWDC2014-489

 

ez mind szép és jó, de ilyenkor jön a rossz hír: magyarra nincs. miért?
a Siri magyarítására is van már lobbi, facebookon legalábbis biztosan. de igen kevés az, ha az ember a fotelban ülve csinál egy lájkolós oldalt arra, hogy mi AKARUNK magyar Sirit. jelenleg még az is könnyebben teljesíthető, hogy kurvákról szívjunk kokót, mivel azt is sokan szeretnék. #shameonme
ahogy az Appleblog ezzel foglalkozó cikke megírta 2012 nyarán, már foglalkoznak vele. de nem kell elkeseredni,  az iOS8 újdonsága volt az is, hogy bővült a “diktálható” nyelvek csoportja és köztük van a magyar is. a szifon.com már tesztelte is ezt a funkciót könnyebb-nehezebb szövegekkel, illetve nyelvtörővel is. ez az újítás pedig egy újabb lépcsőfok a magyar Siri felé.

hova szürkültök nyelvészek???

még sohasem beszéltem arról konkrétan, hogy miért is kezdtem el ezt a blogot, illetve miért úgy kezdtem el, ahogy. 

sokszor megkapom azt a kritikát, hogy másodéves nyelvészhallgatóként fogjam be ilyen fiatalon és ne szóljak bele a tudományba, amit nálam sokkal tapasztaltabb és okosabb emberek művelnek. na igen, az első problémám pont ez volt: miért ne szólhatnának bele bármibe is a fiatalok? őszintén szólva marhára unok két dolgot: amikor az a nyelvészet, hogy egy idős professzor előadást tart arany jános metaforahasználatáról és azt, amikor meg az a nyelvészet, hogy a pendrive helyett mondjunk adatszipacsot.

ez uncsi, marhára uncsi. és ha én unatkozok, bármire képes vagyok: mondjuk indítok egy blogot, ahol mindenről szó van, csak arről nem. és igen, rengeteget kritizálok és olyan embereknek szólok be, akiknek nem kellene – állítólag. de ha olyan unalmas minden!
nagyon, nagyon kevés fiatal az, akit ez érdekel, a nyelvészet. míg politológiát, jogot és közgazdaságtant rengetegen tanulnak, érthető módon nagyobb terük van közös megmozdulásokra is. na de mi, nyelvészhallgatók? fogadjuk el a nagy öregek álláspontjait, hallgassuk meg őket írók és költők szóképhasználatairól és örüljünk, mint majom a farkának. hisz az egyetem arra való, hogy magáért szeressük a tudományt. unalmas.
nem egy doktorival a hátam mögött akarom kinyitni a számat, az elég távol áll tőlem. hisz alapképzéstől kezdve a mesteren át az ember végigunatkozná és végighallgatná az éveket, ami így elpocsékolt idő lenne. miért kellene ahhoz éveket tanulnom, hogy véleményt nyilvánítsak valamiről abban a korban, ahol az egyetemisták először a wikipédiának köszönik meg a diplomájukat? és miért ne szórakoztassam a nagyérdeműt olyan érdekes témákkal, mint a klingon, a tünde vagy épp azzal, hogy milyen bölcsészhallgatónak lenni? és amúgy is, miért ne parodizáljam ki önmagam, hisz én is megnézem minden nap Dukai Regina outfitjét, nem kell komolyan venni. ellenben ez rendkívül vicces és az is, ahogy néhány ember reagál rá: többet nevessetek önmagatokon, már Majka is megmondta, hogy nem kell minden számának arról szólnia, hogy mekkora raj. #de

 

YqVYHZPyAtKBDVoDDYec#rajoshbaba

 

a blog elindításának másik oka pedig az volt, hogy én ezt akartam csinálni. írni az embereknek érdekes dolgokat, amiket aztán elolvasnak, beszélnek róla, utánanéznek és kedvet kapnak a nyelvészethez. nem olyan rossz ez, higgyétek el, kedves gimisek, van élet a deme-féle mondatelemzésen és a helyesíráson túl! #keepcalmandcarryon

na és tudjátok, a divatbloghoz nincs elég pénzem, sminkelni nem tudok, körmözni végképp. [a hogyan legyek jó nő? viszont nálam teljesen kivételt képez] igen, tudom, ezzel végleg kiestem az érdekes és sikeres blogok köréből, ezért sírtam is már eleget. ahhoz, hogy Oravecz Nóra legyek, ahhoz nem olvastam elég Paulo Coelhot, viszont remek címeket tud adni a csaj! #shameonme
így inkább döntöttem amellett, hogy nem állok be kétezrediknek a sorba, mégha többen is olvasnának és a cosmopolitan is támogatna, hanem hirdetem a tudományt, mert az is ugye csajos dolog.

 

csókoltatom az Édes Anyanyelvünk-et.

kamu “érdekességek” a magyar nyelvről vol. 2.0

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki felfedezhette volna előttem, bár sokesztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek e tény felismerésében.” – írja ezt a Tudta ezt a magyar nyelvről? című cikk. erős kezdés, lássuk a medvét!

Kép

1.Az 1500-as évek végén megállva menten össze is futunk a magyar Balassi Bálinttal és az angol Sekszpír Vilmossal (William Shakespeare). – JÉZUSOM!!!! – (… már volt szó az óangolt nem értik az angolok dologról, ugorjunk…) No de mi a helyzet a Sekszpír korában beszélt magyar nyelvvel? Csak bele kell olvasnunk Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményébe (részlet): „Vitézek, mi lehet/ ez széles föld felett/ szebb dolog az végeknél?/ Holott kikeletkor/ az sok szép madár szól,/ kivel ember ugyan él;…”
Megállapíthatjuk: az eltelt 400 év alatt a magyar nyelv nem változott, míg az akkori angol nagyobbrészt érthetetlenné vált mára. Ez annyit mindenképp bizonyít máris, hogy a magyar nagyon lassan változó nyelv.”
– miva!? aki ezt a szöveget pragmatikailag magáénak érzi 2014-ben, annak gratulálok, hisz egy szellemei szinten mozog egy szatyor molylepkével. a magyar, sőt, semmilyen nyelvről nem lehet elmondani, hogy gyorsan vagy lassan változik. egyszerűen csak változik és ennek felesleges mértékegységet adni. ráadásul nem lehet értékítéletet mondani, hogy egy nyelv attól jobb, hogy nem változik, bezzeg a többi igen. a változások már csak azért is szükségesek, mert az végek helyett már nanotechnológiai robothadsereget értünk, okés?

2. Kérem szépen! Tudomásul kell venni, hogy csak ebben a fenti három, úgy 800 éves oklevélben is már legalább 4500 köznapi, ma is friss ( friss, 800 éves magyar szavak ELADÓK! Érd. itt) magyar szót találtunk. 4500 szó pedig már egy kisebb szótár! De ebből 7-8000 szó is biztos összejön, tán még több is. Hiszen például, ha a szavak részeit is nézzük: „Halálos – hal, halál, halálos”, avagy „Egyebes – egy, egyéb, egyebes”; máris hat szót kaptunk kettőből. Még hogy nincsenek adatok a régi korok magyar szókincséről! Egy szótár! – oké, hát de van zsebszótár meg olyan nagy is, amit sose kölcsönöz ki senki sem a könyvtárból, szóval nem kell azonnal lehidalni a szótárdologtól. kissé elrugaszkodott az, hogy a halálos az tulajdonképpen hal is, összejön 4500 szóból 7-8 ezer is, ilyen módon meg pláne. plán. plántálád, vad török sáncára. ahw, Kölcsey, te kis huncut. 

priceless cucc Gabriella Kiss: Érdekességek a magyar nyelvről lapja is. #nyamnyam 

8zr6e

3. “A farmer szó csak a magyar nyelvben jelent nadrágot (jeans).” – ÚRISTEN! a kertigép alkatrész pedig csak nálunk jelent kertigép alkatrészt!!!!

4. “Jakab Grimm – JÉZUSOM!!! vol. 2. –  1820-ban azt mondta, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítésű.”  – lehet hogy ezt mondta, ezt abszolút nem akarom itt cáfolni. viszont azt is érdemes megemlíteni, hogy az 1820-as tudományállapotok olyan szinten álltak, mint a herderi jóslat. ráadásul ebben az időben még úgy gondolkodtak a nyelvről, mint egy emberi testről: van születése, virágkora és halála. ehhez természetesen hozzájön az, hogy próbáltak egyfajta minőségi sorrendet felállítani a nyelvek között. érthető, hisz mindenki az eredetét kereste, próbáltak a rómaiakhoz, görögökhöz húzni, szemben a “nomád és kulturálatlan, barbár” finnugorokkal. 

96zul

5. vissza az előző bloghoz: “A szavak többsége azonban nem u végű, nem homoku, bálványu stb., hanem homok, bálvány, ahogyan ma is.” – előtte a magyarázat – Utazunk tovább, egészen 1055-ig, mikor I. András a király. Megállunk a Balatonnál feredőzni. – micsinálunk!? –  Tihanyban büszkén mutatják az új apátság alapítólevelét. Latin szövegű, de szórványosan vannak benne magyar szavak is: (… sok szó …) és így tovább. Érdekes, hogy néhány olyan u végződésű szó is akad, melyek egy másik, talán Keletről, netán Dél-keletről hosszú idő után visszajött magyar nyelvágból származnak. Mint pl.: „Fehérváru, utu, szádu (száj), liku (luk), harmu.” – én meg azt mondom, hogy ez akkora u-végű kamu, hogy az Ubul nevűek is megirigyelhetnék, pedig abba jó nagy u betű van. ezt bizonyos morfológiai-hangtani kutatásokkal lehet igazolni, amihez én személy szerint nem értek, de annyit mégis tudok, hogy a *lók azért lesznek lovak mert loßu volt maga a tő.

5.+1A Tihanyi alapítólevélben áll ez a mondat: „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”. Ám pontosan ekkor egy másik magyar ezt írta (1046): „Ó Jézus és szent Mária hívők, szent jeles harcosok!” Most akkor melyikből jön a mai magyar beszéd?” – a beszéd semelyikből, hiszen ez írás.

Pázmány Péter szavaival élve:

letöltés (3)

de addig is azt tanácsolom mindenkinek az életre: ne higgyétek el, ha valaki azt mondja, hogy az ősmagyar nyelv semmiben sem különbözött a mai nyelvünktől és emiatt erős és elpusztíthatatlan meg rajos ezt beszélni. ne dőljetek már be, hogy sumér-magyar rokonság van! a szíriuszról jöttünk, basszameg…